A Palotaszálló és Lillafüred több mint 80 éve várja az ide érkező turistákat, pihenni vágyókat és a helyieket is, azonban sok olyan adat és titok van, amelyet sokan nem is gondolnánk erről a kis ékszerdobozról. A cikkünkben 10 olyan dolgot gyűjtöttünk össze, amely felett a mindennapok során elsiklunk, ezekre is figyeljünk oda, ha legközelebb Lillafüreden járunk.

A Palotaszálló testvérépülete Tátralomnicon található

A Tátralomnicon található szecessziós épületet 1905 – ben tervezték és építették meg, ami akkori nevén Palota Palace volt, majd 1919 – től Grand Hotel Praha lett. Darányi Ignác (1849 – 1927) nevéhez fűződik a lillafüredi és a lomnici idegenforgalom fejlődése, aki mezőgazdasági miniszter volt. Az utóbbi épült meg hamarabb, ez szolgált ötletként a miskolci Palotaszállóhoz is. A két épület közös múltja ma már feledésbe merült, azonban jó tudni, hogy Magyarország területén is megvalósult egy ilyen monumentális beruházás.

Grand Hotel Praha, Tátralomnic

Petőfi Sándor járt itt

A nagy magyar író 1847. július. 8 – án járt itt, erről Szűcs Sámuel emlékirataiból tudunk. Az általa csak kompániának hívott csoport, a mai is meglévő szép polgári házból (Városház tér. 5.) indult el lovasszekéren Diósgyőrbe és Hámorba kirándulni. Petőfi lelkendezve írja útleveleiben mennyire  lenyűgözte ez a táj, Svájchoz, azon belül is Helvéciához hasonlítja. Itt tartózkodásáról  az Anna – barlangnál kihelyezett emléktábla utal, amit 1987 – ben a városszépítők raktak ki, ennek hatására lett átkeresztelve több útikönyvben Anna – helyett Petőfi – barlangra.

A Hámori – tó átlagos mélysége 9 méter

A Taj (Teich német szó, tavat jelent) néven emlegetett mesterségesen létrehozott vízfelület, mai nevén Hámori – tó, amely utal eredeti céljára is. A Garadna – és a Szinva – patakok összefolyásánál kialakult Fei – tó látszott a legalkalmasabbnak az Újmassai Hámor vízigényének kielégítésére, annak felduzzasztása Fazola Henrik nevéhez fűződik, a gátrendszert dolomit alapokra felhúzott sövénybe döngölt agyagból készítették, később az agyagmagot cementbe öntötték, hogy a gát átszakadását megelőzzék, ami többször megtörtént előtte. A Szinva elterelésével csökkent a vízutánpótlás. A tó átlag mélysége ma 9 méter, amely nagyobb mint a Balatoné, hossza 1,5 kilométer. Remek sportolási lehetőséget kínálva az ideérkezőknek, a tavon most csak csónakázni lehet, de vitorlás versenyek rendezésére is alkalmas.

Lillafüred egy szurdokban található

A Hámori – tó partján kiépült üdülőövezet a Szinva – forrás szurdokvölgyében található. A szurdok, mélyen bevágódó, meredek oldalú, keskeny, felső szakasz jellegű völgy. A Diósgyőrből ide vezető úton folyton az az érzésünk, hogy a hegyek fogságába kerülünk, a felénk magasodó Bükk két oldalról zárja közre Felső – Hámor települést és Lillafüredet. A környező meredek hegyoldalakon különleges élővilág alakult ki, jellemző növénytársulása a sziklagyepek, amelyek a gyér talajborítású területeken alakulnak ki. Ez pionír növénytársulás, amelyek a legélhetetlenebb területeken is megjelennek. A területen lévő mikroklíma alpesi jellegű, így az itt található növénytársulás hűvösségkedvelő, magas-hegyvidéki, a többségük alpin faj. Jellemző a nyúlfarkfüves gyep, főleg a Jávor – hegy, Odvas – kő, Holló – kő területeken.

Lillafüreden síközpont volt

Bükkszentkereszt felé, a libegő felső állomásától délre található a műugrósánc maradványai, illetve a szánkópálya. A “Nagylesikló” – ról keveset tudunk, valószínű már Horty idejében működött, az itt található sportéletet a Palotaszálló elkészülte is támogatta. A Magyarországon kiválónak számító, kb. 300 m-es szintkülönbséggel rendelkező régi lesiklópálya és a közel 1 km hosszú felvonó valamikor az 50-es években épült társadalmi összefogásban a diósgyőri üzemek segítségével. A magas kötélvezetésű lift stabil oszlopokra szerelt, görgőkön futó vastag drótkötelére egy speciális “malacfarok-kampóval” és egy kb. 4 méteres vonszolókötéllel lehetett kapcsolódni. Mindezt személyes felszerelésként lesiklás közben is vinni kellett. A felvonó nyomvonala középen keresztezte a kanyargó lesiklópályát. A 70-es évek során egy megszállott edző és egy lelkes csapat erejével a pálya nyomvonala rendezetté vált. Az edzéseket baltás-kaszás társadalmi munka egészítette ki. A terepet a Honvédség robbantásokkal is igyekezett egyenletesebbé tenni. Ezután alakult ki a folyamatos lejtő, kb. 200 m szintkülönbségű és kb. 600 m hosszú műlesikló ág is, ami a tuskók eltávolítása és a talaj gondozása mellett fokozatosan vált használhatóvá. Sajnos már csak a nyomvonala emlékeztet meglétére, nyomvonalán ma a Lillafüredi Libegő működik. (Forrás: itt) A téli sportokat kedvelők 3 km – es bobpályán, ródli pályán tehették próbára magukat. A Bükkszentkeresztről induló bobpályáról a Filmhíradó is beszámolt. (Forrás: itt) A beszámolók szerint az itt található 2 km – es szánkópályán versenyeket is rendeztek, de a domborzati és birtok viszonyok miatt nehézkes volt a kihasználása. A bob pályán is rendeztek futamokat, azonban továbbhasznosításáról, kihasználtságáról semmilyen információ nem található. (Az Észak – Magyarország cikke: itt)

Lillafüredi sípálya és síugró sánc  (Forrás: Lillafüredi Libegő Facebook oldala)

A Lillafüredi Függőkert mesterségesen kialakított támfal

A Palotaszálló építése monumentális beruházás volt, a munkálatok során teljesen átrendezték Hámor település képét, házakat bontottak el, új utat építettek, amellyel elzárt települések (Répáshuta) előtt nyíltak lehetőségek. Az építkezések során a Szinva – patakot új irányba terelték, ezután a vízesés más helyre került. Az 1927 – től tartó munkálatok során fontos volt, hogy egy minden igényt kielégítő kertet is létrehozzanak a Palota előtt, azonban ennek gyakorlati okai is voltak, a kőfalak tartják meg a szálló hatalmas súlyát is. A meredek lejtők megerősítésére kialakított támfalak lépcsőzetesen helyezkednek el, így lehetőséget adva a függőkert kialakítására. Több szintjén csatangolva felfedezhetjük az itt található Anna – barlang mésztufa képződményeit, amely ritkaság számba megy a világon. Itt került elhelyezésre József Attila szobra is. 2013 – ban adták át az Európai Uniós támogatásból megújult Függőkertet. A Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztés több mint 2,4 milliárd forintos projekt, amelyből 265 millió forint jutott a felújításra.

A Hámori tavon strand működött

Korabeli fényképek tanúskodnak arról, hogy egykoron a Hámori – tavon strandfürdő működött, ennek méreteiről és funkcióiról kevés információ maradt fenn. A tavat már régóta gyógyhelyként kezelték, annak iszapját már több száz éve hasznosították. Révay Ferenc főerdőmérnök hagyatékában fellelhető tervek szerint már eredetileg is akartak ide egy hideg vizes strandot is. Az 1930 – ban megvalósult fürdő nem az eredeti tervek szerint valósult meg, az akkor tervezet betonmedence helyett egy fából épült keret között lehetett fürdeni. A háborút átvészelte, azonban a szálló hadikórházzá minősítése után a strand is megsemmisült. A tó partján létesült csónakkikötő a mai napig működik, annak hangulata nem idézi az aranykort.

A Hámori – tó lejáratánál található kőépület egykor Maksay Zoltán fotószalonja volt

A LÁÉV kisvasút megállójától északra indulva találhatjuk meg a mindenki számára ismert kis bástyára hasonlító kőépületet, ami ma ajándéküzletkén üzemel. Régen itt, a Weidlich – villa előtt állt Maksay László és fiának Zoltánnak a fényképészete és fotó – anyag üzlete. A Körmöcbányáról idetelepült fotóművésznek köszönhető, hogy a környék és a Palotaszálló történelméről, hétköznapjairól a mai napig sokat tudunk. Fotóztak eseményekről, rendezvényekről éppúgy mint a mindennapi életről, de végig fényképezték a Palotaszálló építkezését is. Ma fényképeik alapján lehet végigkövetni a szálló változásait a kora kezdetektől a mai napig. A fényképészetük mellett állt régen a “Batyuzó” – nak nevezett vendéglátóhely, amelyről keveset tudunk. A fotóbolt helyén ma már helyi ajándéktárgyakat árusító bolt áll, ennek tulajdonviszonyairól semmit nem tudunk.

A Szinva patakot az építkezések miatt új mederbe terelték

A Palotaszálló építésekkor fontos volt, hogy nemcsak az épület, hanem a környezet is megfeleljen a legmagasabb elvárásoknak. A tervezéskor fontossá vált, hogy egy olyan parkot alakítsanak ki, amely tükrözi a környezet szépségét, valamint egy olyan festői környezetet szerettek volna kialakítani, amely hasonlít a magas – hegységekben látható kastélyok parkjára. A Szinva – patakot új mederbe terelték, ezzel is egyfajta keretbe foglalták a területet. A korabeli fényképeken, az építkezés kezdeti szakaszán jól látszik, hogyan alakult ki a ma is ismert jellegzetes képe az övezetnek. Az új medernek a fő hívatása a vízesés meredekebb jellegének kialakítása volt.

A Palotaszállót Lux Kálmán tervezte

Az épületet már 1925 – re megtervezte a műegyetem doktora, aki a Tátralomnicon található Palotaszállóhoz hasonló, azonban attól eltérő épületet tervezett. A neoreneszánsz stílusban megálmodott ú alaprajzú Mátyás korabeli épület Hámor legmagasabb pontján kerül megépítésre. A megállapodás szerint 1928 – ra használatbavételre alkalmasan, nyitásra készen kellett volna állnia. A monumentális beruházás mértéke, és a rá költött több milliárd is jól mutatja annak komolyságát. Lux Kálmán tervei ma is megállják a helyüket, azon csak az idő és a turizmus új szelei hagynak nyomott. Az épület kívül és belül is sok átalakításon, reformáción esett át, de műemlékvédelmi épületként ezek nem változtathatják meg a külső megjelenését. Arról kevés információ van, hogy miért ő kapta a jogot a tervekre, és arról sem sok hogy, miért ilyen stílusban épült meg a szálló, valószínű Luxnak a szívéhez közelálló volt az.

Forrás: Dobrossy I.: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve,  Lézerpont Stúdió, Miskolc, 2006

Folyamatosan kutatjuk Miskolc és a Bükk életének fontosabb eseményeit, hiányos ismereteink nem a felületességből adódnak, csupán az idő megrágta az információkat. Megértésüket köszönjük.